Workshop Eger

A magyar produkciók lehetséges külföldi piacai

 

A beszélgetés előtt feltett, orientáló kérdések

– Melyik földrészeken, országokban vagy tájegységeken, milyen műfajokban érdemes növelni a magyar zenekarok jelenlétét?

 

A résztvevők válaszainak összefoglalása

Nehezen eldönthető, hogy milyen zenekar, hol, milyen térségben lehet piacképes. A lényeg a produkció, a dal, az unikalitás. A műfaj csak körítés.

Stílus alapján nem lehet területeket meghatározni, az egyes országok kulturális különbségei meghatározóbbak. Az a fontos, hogy feltérképezzük a potenciális közönségeket, de az is, hogy minél szélesebb műfaji portfóliót mutassunk magunkról külföldön, ezzel megkönnyítve a választást. Hogy mi a jó zene, nem mi fogjuk itthonról eldönteni, hanem az adott külföldi piac határozza majd meg. „A sztárság nem nemzeti kérdés, hanem szubkulturálisan jelenik meg leginkább.”

 

Előtérbe helyezhető a műfaji aktualitás, egyedi zenei szemléletmód, a kelet-európai sztereotípiák, vagy az egyszerű szórakoztatás.

 

Nem igazán léteznek műfaji célpiacok. Nem érdemes ilyen módon szegmentálni. Ez inkább üzleti alapon működhet: meg kell nézni, hogy mi, hol adható el. Azonban ez elsősorban nem műfaji vagy területi kérdés. Fontos a piac mérete, a nyelv és a célzott piaci tudatosság. Sok műfajban, és helyen csak angolul lehet érvényesülni, így fontos hogy a nyelvben is megüsse a zenekar a kellő színvonalat.

 

Műfaji oldalról nézve nagyon trendérzékeny a piac, így hosszútávon erre építeni nem érdemes. Fordított logika működhet: a kérdés felvetése leginkább úgy jó, ha meghatározzuk, mi az, amit itthonról meg akarunk mutatni (unique selling point), és nem azt kell vadászni, hogy mi megy épp külföldön.

 

Elengedhetetlen a külföldi területek megfelelő kiaknázása, de ez nem műfaji alapon kell, hogy történjen, ehhez szükséges a piacképesség mérése. Kutatni kell az igényeket, és azoknak meg kell felelni („impact statementek”).

 

Általános vélemény a műfaji határok elmosódása, mindemellett vannak „réteg” műfajok.

 

A sikeres mértéke nehezen összevethető egyes műfajokban, hiszen vannak olyan, kisebb közönséget megmozgató, rétegműfajok, amelyekben már most is nemzetközi szinten meghatározó magyar szereplők vannak. Erre példa a világzene, ahol több magyar alkotó, formáció is eljutott a plafonig. Ország- és régióspecifikus műfaji közönség van, amelyet előre fel kell mérni. Erre jó lehetőségek a nemzetközi showcase-k.

 

 

A támogatandó produkciók profilja és a támogatási kritériumok

 

A beszélgetés előtt feltett, orientáló kérdések:

– Mi alapján válasszuk ki a külföldön bemutatandó zenekarokat?

– Mennyire legyenek magasak az elvárások?

– Kik a legeladhatóbbak?

– Hány zenekar külföldi bemutatkozását érdemes támogatni?

 

A résztvevők válaszainak összefoglalása

 

Fontos lenne külföldi szakembereket bevonni, amire a hazai rendezésű showcase jó lehetőséget teremthet.

 

Konszenzus volt abban, hogy a nyelvi, műfaji kérdések miatt a hazai siker semmiképpen nem tekinthető mérvadónak nemzetközi szinten. Egyes esetekben kifejezetten döntés kérdése, hogy egy zenekar széles hazai közönséget vagy szűkebb, de nemzetközi sikert céloz meg (lásd a Quimby kezdeti angol, majd későbbi magyar nyelvű produkcióit).

 

Nemzetközileg sikereket elérő zenekarok „visszaadnak” a hazai rendszernek kapcsolatokkal, referenciákkal és gazdasági értelemben is.

 

Semmiképpen sem támogatandó a „0 km-es”, semmilyen hazai háttérrel nem rendelkező zenekar. Olyan formáció kaphasson támogatást, amely mögött minimum 300 hazai koncert van, képesek itthon egy elfogadható vidéki turné lebonyolítására.

 

A nemzetközi jelenlét lépcsőzetesen épülhet fel. Az önmagukért megvalósuló, stratégiába nem épülő turnék támogatása nem hoz eredményt.

 

A nemzetközi közönségépítést a cél, a várható eredmények eltérősége miatt fontos elválasztani a külföldön élő, de magyar nemzetiségű közönségnek szóló fellépésektől (ld. pl. a londoni fellépéseket). Természetesen ez is támogatható/támogatandó cél, de más a mögöttes megfontolás. Szűken, de az elsősorban magyar közönséget megszólító zenekarok is építhetnek nemzetközi közönséget. Más kérdés a határon túli magyarok lakta területeken való koncertezés támogatása.

 

Felvetődött, a sikeres, nagy közönséggel rendelkező, magas fellépési díjakat elért zenekarok támogatásának relevanciája. Kvázi konszenzus alakult ki, hogy a sikeres zenekaroknak egy szint után inkább „vissza kell adnia” a rendszernek, támogatásuk nem indokolt. Azonban, ha egy sikeres előadó új irányt talál, új projektbe kezd, akkor ugyanaz a támogatás illesse meg, mint a kezdő zenekarokat.

 

Csereprogramok: a cseh példa követhető, ahol összeállnak más országbeli zenekarokkal, ezáltal egymás közönségére építhetnek. Ez nagyban segíti, hogy az ismeretlenebb zenekarok is komoly közönség előtt léphessenek fel.

 

Nemzetközi showcase-k támogatása, amelyek professzionális hátteret igényelnek.

 

Mi tekinthető támogatandó színvonalú produkciónak? Legyen-e, és ha igen, hol legyen meghúzva a határ?

– A többség „szakmai etalon” személyiségek grémiumához kötné ezt.

– Jellemző vélemény volt: az igény döntő szerepet játszik abban, hogy ki és hol népszerű, a művészi érték, tartalom pedig képlékeny fogalom.

 

Amivel egy exportképes formációnak rendelkeznie kell:

– a jó termék (zene, dal, előadás, komplex promóciós package),

– a kommunikációs készség, a „kisugárzás“, a szorgalom/alázat

– angol nyelvtudás,

– a teljes zeneipari folyamat ismerete

– a hazai jelenlét,

 

A nemzetközi fellépésekhez támogatást igénylő zenekarok részére, a pályázat kiírói kötelező minimumot fogalmazzanak meg, amelynek kötelező eleme lehet például: hazai fellépési tapasztalat, kiadott lemez, nemzetközi PR anyag. Ajánlott elemek: menedzsment megléte, élő külföldi kapcsolatok, releváns terjesztési terv.

 

 

A támogatandó tevékenységek

 

A beszélgetés előtt feltett, orientáló kérdések:

 

– Mire lehessen támogatást kapni? Fesztiválozásra, sajtózásra, lemezkiadásra?

– Milyen egyéb nemzetközi tevékenységeket érdemes támogatni?

 

A résztvevők válaszainak összefoglalása

 

A résztvevők a Cseh Tamás Program jelenlegi támogatásait egyfajta piacra jutási támogatásként értelmezték, amelyeknek leginkább közvetett megtérülései lehetnek, bár a költésnek és az elszámolásnak kell, hogy legyenek kötött, mérhető elemei (részvétel, megjelenés, fellépés-dokumentáció stb.).

A sikerhez nagymértékben kiszámíthatatlan tényezők kellenek, nincs recept. Ugyanakkor a közvetett hatás jelentkezhet országimázsban, iparági beágyazódásban, globális kapcsolatépítésben, viszonossági projektekben, tudástranszferben. Mindez „láthatatlan módon” a hazai és a nemzetközi zeneipar szövetét fűzi szorosabbra.

 

Kit támogasson a program?

Egyöntetű volt a vélemény, hogy a jogi személyiséggel rendelkező menedzsment lehet a támogatás közvetlen felelős alanya.

Ugyanakkor erős igény mutatkozott arra, hogy alapképzések és tapasztalatszerzési célú utazásokra zenészek (magánszemélyek) is kaphassanak támogatást.

Elengedhetetlen a több lábon állás, mint például a zenei vásárokon való részvételek támogatása, vagy az intenzív digitális jelenlét, a nagyfokú kapcsolati tőke, vagy a megfelelő háttér/infrastruktúra megteremtésének (pl. megfelelő hangtechnika) a támogatása.

 

Támogatható tevékenységek

Alapképzés: nyelvi coaching (megfelelő angol nyelvtudás), zenei alapképzés (hangszeres), songwriter/performer camp, kommunikációs tréning, mozgásképzés, stílus, előadás-coaching, jogi alapok, marketing.

A menedzserképzés célzott támogatása, fejlesztése.

Alapok: hangfelvétel, mastering, termékdesign.

 

Tapasztalatszerzés

Utazás szakmai rendezvényekre, fesztiválokra (learning by looking). Praktikus javaslat: a pályázati kiírások úgy jelenjenek meg, hogy még az early bird-jegyeket lehessen megvenni az egyes eseményekre.

 

Turnétámogatás

– Alapvetően mindenki a több éves komplex projekteket és nem az előzmény és utóélet nélküli „6 koncertes holland turnékat” támogatná, bár elismerték, ebben a szakmában sokszor éppen így kezdődik a karrier.

– A támogatás részét képezze az útiköltség és szállás finanszírozása mellett a PR-ra, a sajtózásra, az online és social media kifizetésére fordítható keretek.

 

Projekttámogatás

– Inkubátor-projektek támogatása

– Hosszabb távú, akár 3 éves projektek támogatása.

– Speciális projektek pályázati támogatása: a hazai/európai lehetőségek kiaknázása, magyar zenék az itt készülő amerikai filmekben, ugródeszka-projektek (a budapesti olimpia zenéje), koprodukciók nemzetközi sztárokkal.

 

Sokat vagy keveset?

A világpiaci mértékkel csekély forrásból kevés projektre több pénzt (sztárépítő-projektek), avagy sok mindenre keveset adjon a program? Ebben a kérdésben sem markáns vélemények, sem konszenzus nem említhető. A sokszínűséget sokan említették.

Felmerült, hogy kisebb szórás mutatkozzon a támogatások nagysága között.

 

 

Komplex fejlesztési javaslatok

 

A beszélgetés előtt feltett, orientáló kérdések

 

Szükséges lehet az intézményrendszer átalakítása, új intézmények, ügynökségek létrehozása?

Milyen állami szerepvállalás indokolt?

Milyen egyéb rendszerszintű megoldások lehetségesek?

 

A résztvevők válaszainak összefoglalása

 

Nincsen szükség közösségi márkára („Music Hungary“), és annak ernyője alatti közösségi megjelenésekre külföldi rendezvényeken. Maga a termék sem országhoz kötött már, mint volt például a 70-es években a svéd ABBA, vagy az ausztrál AC/DC esetében.

 

Egy hazai rendezésű, showcase esemény viszonossági alapon (csere) való bonyolítása.

 

Az „Exportiroda” lehetne az az organizmus, amely a CSTP már meglévő belföldi tevékenysége mellett segítene külföldre jutni, ott tapasztalatot, kapcsolatokat szerezni, a sikereket megalapozni. Fontos hídszerepet láthatna el.

Mivel ilyenek a nemzetközi szintéren, a könnyűzenei promócióban számos helyen jól működnek (cseh, svéd, holland), azok működését, jó megoldásait adaptálni és lokalizálni lehet. Ugyanez vonatkozik az iparágon kívüli, de jól működő export/trade ügynökségek jó megoldásaira (pl. filmirodák).

A résztvevők egy ilyen irodától egyfelől alapszolgáltatásokat, másrészt közkeletűen használható, piacra jutási tudásbázist, harmadrészt pedig elnyerhető támogatásokat várnak.

Alapszolgáltatásokként a jogi, szakmai segítségnyújtást várják el, valamint a hídszerepből adódó tudástranszferbeli és kapcsolatteremtési segítséget.

A tudásbázison az egyes országokra vonatkozó közönséget, stílusokat, népszerűségeket illető kutatások megszerzése, ezek hiányában ilyen kutatások elvégzése és publikussá tétele, valamint a célországbeli partnerek, helyszínek és rendezvények naprakész hálózatának összeállítása, gondozása és megfelelően használható megjelenítése értendő.

Az Exportiroda lehetséges feladatai között merült a pályázatok mentoring-ja. Ezzel kapcsolatosan jellemző véleményként fogalmazódott meg, hogy ne zenész mentoráljon zenészt, hanem inkább szakértői (jogász, közgazdász, marketing, kommunikációs stb.) csapat segítse az adott fázisban az egyes produkciók sikerét.

Az iroda működéséhez szükséges nem zeneipari feladatok:

– Piackutatás, piacfelmérés

– Külső szakértői pool-ok összeállítása

– Nemzetközi szerzői jogi partner kiépítése

– Hálózatépítés célpiacokon, kis- és nagy zeneipari szereplőkkel

 

Megfogalmazódott, hogy a társadalmi kapcsolatok építésén nagyon sok múlik. Ehhez pedig nem biztos, hogy koncertekre van először szükség, hanem külképviseleti irodákra, ahol a kapcsolatok építését segítik elő. Akár egy regionális export iroda létrehozásának is lehet értelme, amely így több szomszédos országot összefogva, nagyobb piaci erőt képviselhetne például Nyugat-Európában vagy a kontinensen kívül, és a regionális turnék segítésében is részt vehetne.

 

Kevés olyan szervezet van, amelyek külföldi eseményeken, konferenciákon képviselni tudnák a magyar zenét. A Kelet-Közép-Európai országok múltjuk révén hasonló jelentésárnyalatot, háttértörténetet képviselnek, de együttesen egy sokkal nagyobb piacot biztosítanának saját produkcióik terjesztésére. Az országos 10-30 milliós piac helyett együttesen 130 milliós piacot jelenthetne a közös gondolkodás, az összetartó management, és a támogatási rendszer.

 

A finanszírozást ezen a téren ne normatív alapú legyen. Inkább jöjjenek létre menedzsment irodák, és azok kapjanak támogatást, így segítsék megfelelően felépíteni a zenekarokat, mielőtt külföldre kerülnek (például marketing, arculat, vagy hazai tapasztalatszerzés terén).

 

A piackutatás elengedhetetlen, mert az nem jó stratégiai cél, hogy mindenki mindenhol játsszon. Megfelelő célterületeket kell az egyes zenekaroknak meghatározni. Ebben is segíthet egy „Exportiroda”, vagy egy külföldi intézet, amelyek a saját beágyazott területükön nem külföldi “művelődési házként”, hanem támogató szervezetként működnek a kapcsolatok építése során.

 

Fontos a külföldi partnerintézmények megtalálása, ehhez jó például egy együttműködő klubrendszer, vagy a magyarokat bemutató külföldi klubok hosszabb távú támogatása.

 

Alapfelvetés volt, hogy a kultúratámogatásban van állami felelősség, de ennek mikéntje már vitát váltottak ki.

Elképzelhető gazdasági alapokon is. Ha gazdasági alapú támogatásról beszélünk, az az iparág esetében egy megtérülő befektetés. Olyan segítség, ami az előrelépést támogatja azon zenekarok esetében, amelyek már gazdasági erőt is képviselnek, megállnak a lábukon, így csak a külföldi szakrendezvényekhez szükséges számukra a plusz erőforrás, ami révén továbbléphetnek.

 

Felmerült, hogy az NKA forrásai miért nem vonhatók össze más forrásokkal, például a Turizmus, azaz a Gazdasági Minisztérium fennhatósága alatt álló terület pénzeszközeivel. Ennek alapját az adhatná, hogy a zenekarok is márkát építenek, hozzájárulnak a „Magyarország” brand erősítéséhez, ezért nem kizárólagosan kulturális támogatásról kellene beszélni

 

 

Várjuk a javaslatokat!

A 2014-ben indult Cseh Tamás Program egyik fontos alprogramja a Nemzetközi Piacra Lépést Támogató Alprogram, amelynek keretében külföldi koncertekre, turnékra, vásárokon és konferenciákon való részvételre, illetve kinti menedzsment és kommunikációs költségekre írtunk ki pályázatokat.

A rendelkezésünkre álló források hatékonyabb felhasználása érdekében május végén egy szűk körű „tréninget/agytornát” rendeztünk, ahová olyan könnyűzenei szakembereket hívtunk, akik valamilyen módon érintettek a magyar formációk külpiacokon való megjelenésében. A megbeszélés célja az volt, hogy a szakma képviselői próbálják meg kijelölni azokat az irányokat, amelyekre az Alprogram és az ezen belül megjelenő pályázatok fókuszáljanak, próbálják meg kijelölni a nemzetközi piacra lépés szempontjait és prioritásait.

A speciális tréning, a helyszín és az anyagiak nem tették lehetővé, hogy a „megbeszélést” teljesen nyilvánossá tegyük, azon bárki részt vegyen. Ugyanakkor elsősorban magunkat nem szeretnénk megfosztani attól, hogy a témában jó ötletek és felvetések sikkadjanak el. Ezért az alábbiakban elolvashatjátok az egri tréning 4 témájának (asztalának) az összefoglalóit, és ezek mentén, ezekre reagálva vagy ezektől függetlenül bárki elküldheti észrevételeit és javaslatait, amelyeket így a végleges „nemzetközi anyagba” beépítünk.

A „hozzászólásokat” – névvel, elérhetőséggel, rövid szakmai bemutatkozással együtt várjuk a level@csehtamasprogram.hu címre „Nemzetközi” tárgymegjelöléssel.